Gyűjteményhez ad

Háborús traumák

2460 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: szovjet megszállás
Leírás: Az interjúalany 1923-ban született Budapesten. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Édesapja asztalos volt. Több rokon család élt egy házban. Egy családi konfliktus miatt költöztek külön. (01:58) Beszél iskoláiról. Hímzést, ruhakészítést tanult. (06:50) Diákévei alatt egy kiránduláson ismerkedett meg későbbi férjével. Az iskola befejezése után, 1940-ben házasodtak össze. (08:28) Olaszországba akartak menni nászútra, azonban a férj nem kapott útlevelet, így a visszacsatolt Erdélybe utaztak. Később is egyszer visszalátogattak ide. (12:24) A háború közeledett Magyarországhoz. A férjnek nem kellett bevonulnia, mivel létfontosságú volt hivatalában. Az oroszok elől vidékre menekültek, ekkor született az interjúalany második gyermeke. (15:52) Elmondja, hogy élte meg a front átvonulását, a bombázásokat. 1944 decemberétől 1945 áprilisáig a védelmet nyújtó pincében tartózkodtak. (17:58) Elmondja, milyen volt egy átlagos nap a pincében. Újszülött kisgyermeke sajnos nem élte túl a bujdosást, 1 hónaposan elhunyt. (20:38) Másik gyermekét a pincébe betörő orosz katonák majdnem megölték. 14 éves húgát hét orosz katona erőszakolta meg. A védelmére kelő szomszédot lelőtték. (24:08) Újra beszél kisgyermekének haláláról. (26:10) A következő hullámban már orosz tisztek érkeztek, akik elhurcolták férjét. Pár hét múlva elengedték. (28:48) A lakást teljesen kifosztották, csak egy-két bútor maradt. A család Szalkszentmártonba költözött rokonokhoz. A 60 km-es utat gyalog tették meg. Azért mentek vidékre, mert azt remélték, hogy több lesz az élelem. (34:16) Férje nem tudott visszamenni hivatalába. Az újrakezdéshez minden megmentett holmit el kellett adni. (37:30) Az interjúalanyt és húgát az oroszok letartóztatták egy hétre indok nélkül, ez idő alatt újra kirabolták őket. (38:26) Végül a család Václigeten telepedett le, férje itt alkalmi munkákat kapott. (40:16) Beszél a rommá lőtt Budapestről. (41:22) Beszél a háború alatti és a háború utáni hétköznapok nehézségeiről, az újrakezdésről. (44:24)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: RADIMSZKY LÁSZLÓNÉ
Interjúalany lakhelye: Vác
Interjúalany született: Budapest, 1923
Interjúalany foglalkozása: ÁG-TAG, nyugdíjas, varrónő
Felvétel időpontja: 2011. május 09
Felvétel helyszíne: Vác
Interjút készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (0:59), a bombázásokról, második világháborús emlékeiről, a szovjet csapatok megérkezéséről, az óvóhelyről (2:24), 1919-es kommunisták által elkövetett gyömrői gyilkosságokról (10:28), az áldozatok hozzátartozóinak rendszerváltoztatás utáni kártérítéséről, egy emlékmű felállításának tervéről (28:38), a leventeoktatásról (31:55), a katonaságról (34:41), az úttörőmozgalomról, táboroztató tevékenységéről (36:50).
Interjúalany: Borbás Ottó
Felvétel időpontja: 2010. november 25

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél családjáról, II. világháborús emlékeikről (0:14). Rátér az 1950-es évek terrorjának jellemzésére (5:45), és elmeséli, hogyan próbálták beléptetni a pártba (10:00). Röviden párhuzamot von az NDK-val (12:47), majd az 1956-os forradalomról és a disszidálási hullámról beszél (14:12). Beszél a Kádár-korszak egyházpolitikájáról (20:52), a határőrizetről (23:16), a polgárosodásról (28:24). Végül a rendszerváltoztatást elemzi (30:46).
Interjúalany: Egresits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 21

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél édesapjáról (0:23), tanulmányairól (3:26), a II.világháborúról (6:10), arról, hogy 1944-ben katonai szolgálatra kötelezték német tisztek, azonban sikerült megszöknie (9:36). Mesél a háború további eseményeiről, harcokról (19:25), a falu háború utáni újjáépítésről, a tanítás megindulásáról (22:04), a kommunista diktatúra alatt a családját ért hátrányos megkülönböztetésről (27:58), a Forint bevezetése előtti, hiperinfláció által előidézett állapotokról (29:04), a kollégiumból történő kirúgásáról, ennek kapcsán visszatér tanulmányaira, pályafutására (30:18). Beszámol a Rákosi-rendszer jellegzetességeiről (34:18), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (36:17), legszebb éveiről (38:00).
Interjúalany: Cselők László
Felvétel időpontja: 2011. március 13