Gyűjteményhez ad
Világrengések egy gyöngyösi szatócsüzlet ablakából
2026 megtekintés
Hossz: 00:36:00
Leírás:
0:00 családi háttér, édesapja egy szatócsüzlet és egy pékség tulajdonosa volt
1:56 a szomszédjukban lakó zsidó családot deportálták
3:17 felidézi a légiriadókat
4:58 édesanyja mátrafüredi volt, ott húzták meg magukat a háború alatt
8:23 mikor az oroszok elfoglalták Gyöngyöst, megszállták a pékséget, de vigyáztak a házra; a legidősebb bátyja 1944-ben ment katonának, és eltűnt a fronton
10:53 a háború után a rendkívüli inflációra emlékezik; a kenyeret, a lisztet és a zsírt jegyért adta az édesapja, ami után nekik el kellett számolniuk pontosan a közellátásnak
15:54 1946. ápr. 27.-én vitték el Páter Kis Szaléz mozgalmának követőit
18:08 a gimnáziumba a származása miatt nem vették fel
19:20 1949 őszén államosították az üzletüket, a pékség maradt, de a nagy adók miatt 1952-ben ott kellett hagynia a pékséget
22:46 1956-ban érettségizett, a forradalom híre először a rádión jutott el hozzájuk, egy nappal később döntötték le Gyöngyösön a szovjet emlékművet; a közvetlen környezetük megúszta a megtorlást
29:28 a lengyel menekültek Gyöngyösre is mentek a második világháború kirobbanása idején, felidézi a velük kapcsolatos emlékeit
30:57 a nővére Recskre ment férjhez, akkor még működött a tábor, de nem mertek beszélni róla az ávósok miatt, egyszer egy szökés miatt átkutatják az összes falut
33:03 a falun kívül egy kőbányánál volt a tábor, nem lehetett a közelébe menni
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Nagy Antalné
Interjúalany lakhelye:
Gyöngyös
Interjúalany született:
Gyöngyös,
1938
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. január 10
Felvétel helyszíne:
Gyöngyös
Interjút készítette:
Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó
Kapcsolódó interjúk
A recski munkatáborról
Hossz: 00:20:13
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról, valamint családja felvidéki eredetéről és kitelepítéséről (0:09). Rátér szakmai előmenetelére, arra, hogyan került Recsk településére, és arra, hogyan kezdte a bányásztelepülés életét kutatni (7:29). Beszél arról, hogyan került közelebbi kapcsolatba a volt recski foglyokkal, hogyan kezdte a recski munkatábor történetét kutatni (8:44). Beszél a tábor helyének mai fenntartásának nehézségeiről és lehetőségeiről (12:00). Elmeséli Erdey Sándor történetét, aki nem csak fogoly volt Recsken, hanem 1954-ben kalandos körülmények között visszatért, hogy fényképeket készítsen a táborról. Szól a tábor életéről, a kegyetlen kínzási formákról, a foglyok terrorizálásáról (15:12). Végül arról szól, hogy miért kerülhetett Recskre a tábor, illetve arról, hogy sokáig még a helyiek sem tudták, hogy ott tábor működik (17:35).
Interjúalany: Hugyecz János
Felvétel időpontja: 2011. április 01
Recsken
Hossz: 00:51:09
Az interjúalany elmondja, hogy hogyan jutott tévedésből a recski kényszermunkatáborba. Mesél a táborban töltött időről, a tábor mindennapjairól. Szól a táborból való szabadulásáról, az oroszlányi szénbányába való átkerüléséről és a társadalomba való visszailleszkedéséről is.
0:55--hogyan került tévedésből Recskre;
3:13--miért vádolták kémkedéssel;
4:10--a recski tábor működése, hogyan ítélték el utána mégegyszer;
6:39--hogyan próbáltak meg néhányan megszökni Recskről;
9:28--hogyan teltek a hétköznapjaik, milyen volt a munkájuk;
12:13--fogolykínzások, a kényszermunkatábor fogdája, emlékei Faludy Györgyről;
18:46--hogyan változtak a viszonyok az idő múlásával a munkatáborban;
24:24--milyen körülmények között aludtak, mit ettek, hogyan változott a koszt az évek során;
29:30--hogyan lehetett a más barakkokban lakókkal ismerkedni, hogyan tanulták meg Faludy verseit;
32:9--milyen más híres emberekkel volt még együtt Recsken, kik kerültek Recskre;
33:5--a büntetőszázad;
33:24--szabadonbocsájtásuk, hogyan került az oroszlányi szénbányába egy új ítélet alapján;
36:17--mennyire lehetett beszélni a munkatáborról a szabadulásuk után;
37:33--hogyan zajlott a visszailleszkedés a munkatábor után, munkája;
42:25--milyen utóhatásai voltak a Recsken töltött éveknek
44:50--hogyan lett a II. világháború után szociáldemokratából párttag, és hogyan minősítették vissza párttagságért jelenkezőnek;
45:11--a különböző brigádok működése
Interjúalany: Vajkó Pál
Felvétel időpontja: 2011. március 02
A gyógyítás szolgálatában
Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél családjáról és oktatásáról a győri internátusban (1:08). Rátér a II. világháború éveire, a várost sújtó járványra és a nyilas uralomra (2:57). Beszél budapesti kollégiumi éveiről (5:35), majd ügyvezető igazgató nagybátyja pereiről, börtönbüntetéséről és internálásáról (07:08). Szól államügyész bátyja meghurcolásáról (9:15). Beszél a Budapestre költözésről (16:37). Feleleveníti a királypuccs eseményeit (21:10), Horthy Miklós szerepét a pesti zsidók megmentésében (24:20), egy ismerőse megmenekülését a mauthauseni táborból (26:55), a német és orosz megszállást (29:43). Beszél az 1950-es évekről és arról, hogyan hatott életükre az 1956-os forradalom (34:50, 43:22), illetve feleleveníti a mosonmagyaróvári sortűz eseményeit is (10:55). Végül a rendszerváltoztatás hatásait elemzi (44:24).
Interjúalany: Istvánffy Miklós
Felvétel időpontja: 2010. november 11
