Gyűjteményhez ad

Világrengések egy gyöngyösi szatócsüzlet ablakából

2026 megtekintés

Hossz: 00:36:00
Leírás: 0:00 családi háttér, édesapja egy szatócsüzlet és egy pékség tulajdonosa volt 1:56 a szomszédjukban lakó zsidó családot deportálták 3:17 felidézi a légiriadókat 4:58 édesanyja mátrafüredi volt, ott húzták meg magukat a háború alatt 8:23 mikor az oroszok elfoglalták Gyöngyöst, megszállták a pékséget, de vigyáztak a házra; a legidősebb bátyja 1944-ben ment katonának, és eltűnt a fronton 10:53 a háború után a rendkívüli inflációra emlékezik; a kenyeret, a lisztet és a zsírt jegyért adta az édesapja, ami után nekik el kellett számolniuk pontosan a közellátásnak 15:54 1946. ápr. 27.-én vitték el Páter Kis Szaléz mozgalmának követőit 18:08 a gimnáziumba a származása miatt nem vették fel 19:20 1949 őszén államosították az üzletüket, a pékség maradt, de a nagy adók miatt 1952-ben ott kellett hagynia a pékséget 22:46 1956-ban érettségizett, a forradalom híre először a rádión jutott el hozzájuk, egy nappal később döntötték le Gyöngyösön a szovjet emlékművet; a közvetlen környezetük megúszta a megtorlást 29:28 a lengyel menekültek Gyöngyösre is mentek a második világháború kirobbanása idején, felidézi a velük kapcsolatos emlékeit 30:57 a nővére Recskre ment férjhez, akkor még működött a tábor, de nem mertek beszélni róla az ávósok miatt, egyszer egy szökés miatt átkutatják az összes falut 33:03 a falun kívül egy kőbányánál volt a tábor, nem lehetett a közelébe menni
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Nagy Antalné
Interjúalany lakhelye: Gyöngyös
Interjúalany született: Gyöngyös, 1938
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. január 10
Felvétel helyszíne: Gyöngyös

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:15), második világháborús emlékeiről (0:49), arról, hogy két testvérét is elvitték málenkij robotra (5:43). Beszámol a padlássöprések, beszolgáltatások, kuláküldözések időszakáról (8:19), édesapja megszégyenítéséről (16:40), arról, hogy egyszer már összecsomagoltak, mert azt az információt kapták, hogy kitelepítik őket, de végül az édesapja idős korát figyelembe véve ettől eltekintettek (21:45).
Interjúalany: Somogyi Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. október 17

Hossz: 00:20:00
Az interjúalany mesél gyermekként, majd felnőttként a mezőgazdaságban végzett munkájáról, az 1950-es évek mindennapjairól, a beszolgálatatásokról és a téeszesítésről. Szól arról is, hogy milyen különbségek voltak a Rákosi-, és a Kádár-rendszer között. 0:20--családja, szülei munkája a TSZ-ben; 0.21--rokonai, akik részt vettek az I. világháborúban, milyen előnyük származott nagyapja hadifogságából a II. világháború során; 3:10--munkája marokszedőként gyermekként; 4:10--emlékei az oroszok bevonulásáról; 5:29--emlékei az 1950-es évekről, milyen mezőgazdasági munkákat végeztek; 9:31--a fináncok tevékenysége; 10:8--milyen volt a téeszesítés; 12:16--emlékei a Kádár-korszakról; 13:15--neveltetése, iskolái; 16:30--emlékei a helyi levente zenekarról; 17:16--mit dolgozott az általános iskola befejezése után, hogyan érintette őket a mezőgazdaság átszervezése, a beszolgáltatás
Interjúalany: Bernáth Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. június 29

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany 1925-ben született Bakonysárkányban (Komárom-Esztergom megye). Beszél gyermekkoráról, családjáról. (03:30) A család Salgótarjánba költözött, az interjúalany itt kezdte meg iskoláit. Részletesen beszél az iskolai körülményekről. (07:00) A polgári iskola után rövid ideig varrónő volt, majd elvégezte a rimaszombati apácák 2 éves kereskedelmi képzését. Mivel közeledett a II. világháború, a férfiakat behívták katonának, így az interjúalanynak is jó állása lett. (09:42) Elmondja, hogyan élte át a II. világháborút. 1944 decemberében szállták meg Rimaszombatot az oroszok. Ekkor még folytak a harcok. Részletesen beszél az ekkor uralkodó körülményekről. (19:08) AZ '50-es években Miskolcra költözött, ott sok volta az üres lakás. A Rákosi-rendszer nagyon idegen volt, nem volt hozzászokva senki a diktatúrához, rosszak voltak az életkörülmények. Az interjúalany adóellenőrként dolgozott, ekkor ismerkedett meg férjével. (24:06) 1951-ben ment férjhez, még ekkor is nagyon rosszak voltak a viszonyok. (30:10) Beszél az 1956-os miskolci eseményekről. (34:52) Beszél a család mindennapjairól a forradalom után. (36:00) A rendszerváltoztatást már külső szemlélőként élte meg. A család helyzete javult. (37:48)
Interjúalany: Mang Béláné Németh Mária
Felvétel időpontja: 2011. június 01