Interjú

Gyűjteményhez ad

Túlélni Auschwitz-ot és a kényszermunkát

5995 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: Holokauszt
Leírás: Az interjúalany beszél Pécsen töltött gyermekkoráról, családjáról, iskolás éveiről. (00:58) Zsidó származású, így a német megszállás után családjával együtt nehéz helyzetbe került. Családját egzisztenciálisan ellehetetlenítették. 1944 májusában jött létre a pécsi gettó. Az interjúalany elmondja mindennapjait a gettóban. (07:02) Elmondja a zsidók elszállítását és annak körülményeit. Egy vagonba 82-84 ember került, személyes holmikat nagyon keveset vihettek magukkal. Az úti cél ismeretlen volt a zsidók számára. Vagononként napi két vödör vizet kaptak. Az út négy napig tartott. (12:50) Éjszaka érkeztek meg Auschwitzba, szétválasztották a munkaképeseket és a munkaképteleneket. Mindenkit levetkőztettek, fertőtlenítettek, borotváltak. (15:10) Az interjúalany elmondja a körülményeket a lágerben. Összezsúfolva, ágyak nélkül, barakkokban helyezték el a zsidókat. Ételt, italt minimális mennyiségben és nagyon rosszat kaptak, dolgozniuk nem kellett, de fizikai állapotuk miatt nem is tudtak volna. (22:24) Az interjúalany 6 hétig volt Auschwitzban, amikor Mengele kiválasztotta őt munkára. 3-4 napos út után érkezett meg rabtársaival Ravensbrückbe. Itt már két emberre jutott egy ágy és kaptak vizet, kissé jobb élelmet is. 3 hetet töltött itt. (25:20) Ezután Thüringiába, egy kábeljavító üzembe került 31 társával. Az ott lévő civil munkások segítették a zsidókat, addig nem tudtak Auschwitz létezéséről. (28:10) Az interjúalany 1944 decemberében tüdőgyulladást kapott. A megsemmisítéstől az ott dolgozó lengyel orvos mentette meg hamis diagnózissal. Ekkor tudta meg, hogy édesapja meghalt. Felépülése után áprilisig itt dolgozott. (30:56) Az amerikai csapatok elől a német katonák faluról falura vitték a dolgozókat. Egyik éjjel a német őrök eltűntek. Négy másik magyarral együtt tovább vándorolt egy héten keresztül, a polgári lakosság segítette őket. (35:10) Az egyik faluban magyarokkal találkoztak. Lengyel katonákra főztek, varrtak. 1945. május 8-án érkeztek meg az amerikai katonák. (38:00) Az interjúalany egy női gyűjtőtáborba került, majd elvitték egy pilseni szállodába főzni. Itt volt egy hónapig. (39:50) Pilsenben találkozott 5 pécsi ismerősével. Végül egy román transzporttal indult haza. Budapesten, majd Pécsen ételt és segélyt kapott. Sikerült felvennie a kapcsolatot családja életben maradt tagjaival. Ekkor ismerkedett meg későbbi férjével. (45:16)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Interjúalany neve: Weisz Jenőné
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Pécs, 1925
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 08
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Tárgy: Holokauszt, Ifjúsági mozgalmak
Gadó György 1930-ban született egy zsidó családban. A holokausztot túlélve 1945 után csatlakozott a kommunista párthoz. Csak az 1960-as évektől kezdett ráeszmélni a kommunista rendszer valódi arcára, arra például, hogy mennyire félretájékoztatják az embereket. Különösen bántónak találta ezt a frissen megalakult Izrael állam vonatkozásában, ami döntő szerepet játszott abban, hogy kilépett az MSZMP-ből és csatlakozott a Demokratikus Ellenzékhez. 0:5--milyen vallási háttérből származott; 2:0--hogyan változott meg 1945 után a vallás helyzete a világon és Magyarországon; 4:25--milyen volt a személyes viszonya gyermekkorában a valláshoz; 6:59--hogyan zajlott Magyarországon a holokauszt, hogyan sikerült túlélnie a holokausztot; 14:34--hogyan folytatódott az élete a háborút követően, hogyan tanult tovább; 19:6--hogyan és mikor kezdett el a különböző ifjúsági szervezetekben tevékenykedni; 24:7--milyen volt első munkahelye a Népművelési Minisztériumban; 26:30--munkája a Népszabadság sajtóarchívumában; 28:37--munkája a KSH-ban; 31:21--hogyan és miért lépett ki a pártból; 33:13--hogyan csatlakozott a Demokratikus Ellenzékhez, minek köszönhető az Izrael melletti kiállása
Interjúalany: Gadó György
Felvétel időpontja: 2011. február 11
Készítette: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest

Hossz: 00:41:00
Tárgy: Nyilasok, Holokauszt, Kádár-korszak
Az interjúalany beszél arról, hogy egy ortodox zsidó családban született (0:53), vall zsidóságáról és arról, hogy 16 éves kora óta párttag (3:54). Mesél arról, hogy két nagybátyja emigrált Palesztinába a 30-as években és megalapították az izraeli hadsereg elődjét (6:00), a koncentrációs táborbeli körülményekről (7:10), arról, hogy kinevették őket, mikor elvitték a gettóból (9:10), a mai magyar közéletben jelenlévő antiszemitizmusról (11:01), népművelő feladatairól (11:52), fia tanulmányairól (12:57), nyugdíjas éveiről (14:14), a zsidó szokásokról, a vallás sajátosságairól, az ünnepekről (15:24). Beszél férjéről (23:59), 1956-os emlékeiről (25:56), a Rákosi-rendszerről (29:22), Marosán Györgyről (30:16), a Kádár-rendszerrel és Kádár Jánossal kapcsolatos gondolatairól (31:41), az 1945-ös hazatérése utáni életről (33:45), tanulmányairól (37:25), nővéréről, aki szintén megjárta Auschwitzot (41:03), munkaszolgálatos édesapjáról (43:28).
Interjúalany: Baki Károlyné
Felvétel időpontja: 2011. január 07
Készítette: Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium, Sopron

Hossz: 00:34:00
Tárgy: Holokauszt
Az interjúalany beszél a családjáról (0:14), iskolai tanulmányairól, az ott szerzett élményeiről (1:35), a bonyhádi zsidó közösségről, azok kettéosztottságáról (kétharmaduk ortodox, egyharmaduk neológ zsidó volt) (3:13), majd visszatér gimnáziumi emlékeire, a keresztény osztálytársak, tanárok vele szemben tanúsított viselkedésére (5:04). Elemzi a zsidótörvények saját életére gyakorolt, valamint általános hatásait (5:58), és megemlíti a zsidókkal szembeni verbális diszkriminációval kapcsolatos személyes tapasztalatait, de kitér a szomszédok segítőkészségére is (9:51). Beszámol a német megszállást követő eseményekről, a család bonyhádi gettóba való bevonulásáról, az ottani körülményekről (11:48), a munkaszolgálatosként eltöltött hónapokról (15:30), a meghiúsult kiugrási kísérletet, és a nyilas hatalomátvételt követő időszakról, a kórházi kezelésének köszönhető ismételt megmeneküléséről, családja sorsáról (16:49), a budapesti gettóról, az ott uralkodó elképesztő körülményekről (22:19), a nyilas uralom utáni időszakról, hazatéréséről Bonyhádra, a hihetetlen mértékű inflációról (25:48), az Auschwitzból hazatért bonyhádiak lágerről szóló elbeszéléséről, melynek kapcsán ismét kitér - ezúttal részletesebben- családja megpróbáltatásaira (29:05), végül pedig említést tesz esküvőjéről, házasságáról (31:21).
Interjúalany: Vidor György
Felvétel időpontja: 2010. november 30
Készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs