Az interjúalany mesél vallásos neveltetéséről, települése zsidó közösségéről. Elmondja, hogy hogyan érintette rokonságát a II. világháború, illetve, hogy miért vitték el őt a Gulágra munkatáborba. Beszél házasságairól, és arról, hogy hogyan tartotta Kárpátaljáról a kapcsolatot Magyarországra került rokonaival. 0:21--család, felmenők, családja vallásossága, az általuk megtartott zsidó szokások; 4:58--vallásos neveltetése, valláshoz való viszonya; 6:28--a II. világháború alatt deportált rokonai; 8:11--milyen volt a településük zsidó közössége, hogyan tartották a zsidó ünnepeket, milyen volt a zsidó iskola, amibe járt; 12:43--mennyire volt könnyű megtartani a kóser szokásokat 13:9--mi történt a testvéreivel 1944 után; 14:10--végzettsége, munkája; 15:14--házassága, hogyan próbált meg átszökni Kárpátaljáról a határon és hogyan került Szibériába emiatt; 17:43--Szibériai fogsága, hogyan került vissza Kárpátaljáta; 20:29--új házassága, hogyan sikerült végül Magyarországra jutnia; 22:22--miért jött haza, mit csinált itthon; 24:44--milyen nehézségekkel kellett Kárpátalján szembenézni a vallásgyakorlás során; 26:41--miért nem jutottak ki Izraelbe; 27:14--véleménye a rendszerváltoztatásról

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a cserkészetről (0:44), a II. világháborúról, a bombázásáról, valamint a zsidók elhurcolásáról (1:53) és a megmentésükre irányuló erőfeszítésekről (07:40). Szól a nyilasok jelleméről, a nyilasuralomról (11:48), valamint a német megszállókról (12:40). Beszél az orosz megszállásról, a katonák viselkedéséről (14:52), valamint a háború alatti élelmiszerellátásról és a háború pusztításáról (18:00). Kitér az oroszok éjszakai fosztogatásaira és a lakosság ellenállására (22:50). Szól az oktatás helyzetéről, a szénszünetekről, valamint az oktatás újjáindításáról, a kommunista történelemtanításról (21:16), valamint a kontraszelekcióról (24:24). Elemzi a Rákosi-rendszer felépítését, a káderesítést, a szaktudás hiányát és az Elzett-gyár sorsát (26:55). Szól a terrorról, az internálásokról, az ávósokról, valamint a Csányi utcai kihallgatásokról (30:47).

0:00 családi háttér, Székelyudvarhelyen született, 1937-ben azonban egy 50 kilós csomaggal átküldték őket a határon 1:35 16 évesen kerül be a Magyar Királyi Egyetemi Rohamzászlóaljba, csak kézifegyvereik voltak, Budán az ostrom idején őrzött egy lövészgödröt 7:23 felidézi Budapest ostromának napjait, amit katonaként élt át 11:02 felmentik őket az esküjük alól, mert a 600 fős alakulatból alig 50-en maradtak meg, ezért a kitörés idején már nem volt katona, mikor eljutott Újpestre, a mozi már működött 14:36 az önkéntes zászlóaljat azért találták ki, mert az egyetemistákat kivitték Németországba 16:13 a zászlóaljban volt három-négy zsidó, de nem adták ki őket a nyilasoknak 19:41 a gimnáziumban folytatta a tanulmányait, nem derült ki az, hogy a rohamzászlóaljban szolgált, egykori parancsnokával a kilencvenes években találkozott ismét 24:11 egy alkalommal egy láb nélküli lány kérte meg őket, hogy lője le inkább 25:30 tovább járt a gimnáziumba, elindult a MADISZ, a cserkészparancsnokuk azonban a Független Ifjúság nevű kisgazda ifjúsági szervezetbe invitálta őket 1945-ben, ott ifjúsági titkár lett 27:12 korengedménnyel felveszik a Kisgazda Pártba, amely akkor sem a német, sem pedig a szovjet orientációval nem értettek egyet 30:02 1950-ben behívták katonának három évre, először tüzérnek, majd a sportszázadba kosárlabdázott 30:51 felidézi 1956-os tapasztalatait, Újpesten szervezte a Kisgazdapástot, akkor jelentkezett nála Torgyán József is, de ő volt a gyár munkástanácsának titkára 33:32 megúszta átmenetileg 1956-ot, de később kirúgták az állásából és rendőri megfigyelés alá került 36:15 a rendszerváltoztatás idején elkezdte szervezni a kisgazdapártot, de 1989-ben kizárják, mert polgári tagozatot akart szervezni, de később rehabilitálták, 1998-ban pedig a budapesti listáról bekerült képviselőnek 39:28 volt a honvédelmi bizottság elnöke, felidézi ezt az időszakot 42:28 mesél a kosárlabdázásról és a teniszről, a sportokról, amiket űzött