4 fiútestvér közül ő volt a legkisebb, Ede bátyja el is esett a keleti-fronton(0:6). 1944-ig, a bombázásig a nagynénje házában élt(0:31). 14 éves korában élte meg a bombázást, szerencsére a szőnyegbombázás szélén lakott, így elkerülték a bombák(2:26). A délkeleti irányból érkező gépek először nyomjelző lövedékeket dobtak le, ezután érkezett a háromhullámos bombázás(4:02).Kimenekültek a Zagyva gátjához, onnan nézték a füstölgő romokat, majd pár óra múlva visszamerészkedtek a városba(5:50).Az utcák és az épületek 60-80% elpusztult(6:14).Ezután nem élt át ilyen közvetlenül bombázásokat, mert a légiriadó esetén kimenekültek az országból(7:15) 1944. szeptember 19.-én, az utolsó bombatámadás alkalmával 130 gép támadta Szolnokot(8:16). Szolnok városát 9 légitámadás érte, a célpontok főként a hidak, a vasút, repülőtér vagy más intézmények voltak(8:35) A közuti hidat 1944 augusztusában pedig láncos bombákkal támadták, de ez nem járt sikerrel(8:50).1944 november 4.-én jöttek be a szovjet csapatok, de egy puskalövés nélkül, mivel a német hadsereg már elhagyta a térséget(11:22). A szovjet katonák a Petőfi utcán közelítették meg a város központját, a németek egy kivételével az összes hidat felrobbantották(12:56). A hidak felépítésében munkaszolgálatosok, később pedig civil vállalatok segédkeztek - Szurovecz Pál is itt dolgozott több hónapig(13:34).1950-ben be kellett vonulnia, egy hadosztályparancsnok gépkocsivezetője lett.(15:00) Majd a Honvédségen belül gépkocsivezetőoktató lett(16:04). Amikor szabadságon volt egy távirati parancsot kapott, amit megkésve teljesített, így egy év börtönre ítélték(16:15). Ebből 2 hónapot a fogházban töltött, majd Inotára és Kazinczbarcikára rendelték kényszermunkára(17:40). Ezután visszaszállították a Katonai Főügyészségre, a börtönbe(18:30).Két hónap múlva egy katonai munkatáborba szállították, ahol másfél hónapig tengődött, végül innen hazaengedték szabadságra(20:36). Kaposváron kellett újra bevonulnia, egy gyalogosegységnél lovász lett (21:06). A gyalogoshadosztály központja a keszthelyi Festetics kastély volt(22:23). A Honvédségnél futbalozott, már 17 éves kora óta játszott profi csapatoknál(23:57). Cukorgyárban is dolgozott, majdnem 40 évig, géplakatosként(25:41). Volt olyan időszak, amikor a gyár egy "kampányban" 70000 vagon cukorrépát dolgozott fel(26:47).Amikor a gyárat lebontották Szurovecz Pál szeretett volna pár képet készíteni arról a helyről, ahol y40 évet dolgozott - nem engedték meg neki(28:16)

Szomor Miklós 1939-ben született Soltvadkerten. Édesapja eltűnt a II. világháborúban. Kisgyerekként megtapasztalta a Rákosi-rendszer parasztellenes politikáját. A kalocsai tanítóképzőben tanul, 56-ban megválasztják a Diáktanács vezetőjének. A helyi lapokban teszi közzé a diákság követeléseit, emiatt a forradalom leverése után kizárják az ország összes középiskolájából. Egy tanára segítségével egy évvel később mégis befejezheti tanulmányait. Innentől főképp tanítóként dolgozik, rengeteg túlmunkát vállal, hogy három gyermekét el tudja tartani. (00:00-01:00) a családi háttér bemutatása; (01:00-06:45) nehéz életkörülmények a Rákosi-korszakban; (06:45-17:45) a kalocsai tanítóképző és a kollégium bemutatása, különösen a kollégium pozitív nevelő hatása, az 53-as politikai enyhülés hatása; (17:45-31:40) az 56-os forradalom Kalocsán, beválasztják a Diáktanácsba, forradalmi hangvételű cikkek írása; (31:40-37:24) fegyelmi eljárás, küzdelem az ítélet megsemmisítése ellen, érettségi, elhelyezkedés; (37:24-43:35) küzdelmes mindennapok pedagógusfizetésből, kompromisszum a rendszerrel.

Az interjúalany beszél családjáról, csendőr édesapjáról, a csendőri munkáról (0:43), arról, hogy a családot kuláknak nyilvánították, és elvették a lakásukat (8:48). Beszámol egy „csendőrcsalád” életkörülményeiről (9:30), majd ismét vagyonuk, lakásuk államosításáról, kitelepítésükről beszél (13:45). Mesél édesapja letartóztatásáról, börtönben töltött időszakáról, a vele való kapcsolattartásról (20:00), arról, hogy 1956-os szabadulása után hogyan alakult a család élete (30:30), milyen szerepet játszott az édesapa a forradalom alatt a helyi munkástanácsban (32:51), ami után 1957-ben ismét letartóztatták (36:45).